Már évek óta gondot jelent Kovászna megyében a természetes személyek és az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személyek mezőgazdaságból származó jövedelmeinek adózása. Ez derült ki abból a spontán beszélgetésből, amelyre a napszámos törvényel kapcsolatos tájékoztatóm után került sor, és amely alkalomból a mezőgazdaságban érdekelt szakemberek tájékoztattak, hogy nincs konszenzus adóügyben a pénzügy és a mezőgazdaságból származó jövedelmet megvalósító kistermelők között.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a termelőket arra bíztatták, váltsanak ki egyéni vállakozói engedélyt, hiszen csak így pályázhatnak Európai Uniós pénzalapokra, de a tanácsot megfogadók közül sokan keserű szájízzel mondták később, hogy jobb lett volna, ha nem teszik meg ezt a lépést. A termelők ugyanis arra panaszkodtak, hogy a pénzügy adót vet ki a mezőgazdasából származó jövedelmekre, ha azt engedélyezett fizikai személyként valósítják meg, míg ugyan azt a jövedelmet, ha őstermelőként (tehát az egyéni vállalkozói engedély kiváltása előtt) valósították meg, akkor adómentességet élveztek.

A probléma felvetését követően a  Kovászna Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósággal közösen több találkozót szerveztünk a mezőgazdászokkal, könyvelési szakemberekkel és a Kovászna Megyei Pénzügy frissen kinevezett igazgatójával, Ambrus Attilával, hiszen mielőtt képviselővé választottak volna, adótanácsadással és könyveléssel foglalkoztam, ezért ismerem a "rendszert", a különböző ellenőrző szervek rugalmatlanságát, a vállakozói kedvre gyakorolt negatív kihatását, ezért megválasztásom után mindig arra törekedtem, hogy, Kovászna megyei képviselőként, ha a világot nem is, de legalább a "szűkebb" környezetemet próbáljam "megváltani", azaz megyeszintű környezetemet próbáljam vállalkozóbarát környezetté "varázsolni".

A vállakozóbarát környezet, meglátásom szerint, az egyik alapfeltétele egy közösség fejlődésének. Jelen esetben, a törvény nem megfelelő értelmezése könnyen abba az irányba sodorhatta volna a dolgok menetét, hogy a mezőgazdasági jövedelmet megvalósítók inkább lemondanak az uniós pénzek lehívásáról, minthogy adót fizessenek egy olyan jövedelemre, amit adómentesen is megvalósíthatnak, ami természetesen nem jó, hiszen akkor a Kovászna megyeiek megint lépéshátrányba kerülnek az ország más megyéiben élőkkel szemben.

A vállalkozóbarát környezet kialakítása persze nem egyszemélyes munka, hiszen szükség van egyrészt a vállalkozók visszajelzésére, másrészt a különböző ellenőrző szervek nyitottságára. Jelen esetben úgy a gazdák, mint a pénzügy frissen kinevezett igazgatója részéről megvolt a szükséges nyitottság, ugyhogy a több megbeszélést követően sikerült a kérdésben közös nevezőre jutni.

Röviden összefoglalva, a törvény szelleme az, hogy a mezőgazdasági jövedelmet megvalósító, egyfajta "önfenntartó" (azaz a saját illetve a család megélhetését biztosító) termelőket, függetlenül attól, hogy őstermelőként, vagy egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező személyként valósítják meg a jövedelmet, segíti azáltal, hogy adómentességet biztosít a számukra.

Azt mondhatjuk el általános szabályként, hogy a mezőgazdasági jövedelmet megvalósító termelők, adómentességet élveznek, de vannak bizonyos adómentességet kizáró tényezők is, amelyeket nem szabad szem elől téveszteni. Ilyen adómentességet kizáró tényező például az, ha a termék előállítása során olyan eszközökhöz folyamodnak, amely egyértelműen arra utal, hogy a termelés már túllépi az "önfenntartó" stádiumot, tehát például üvegházi termelést folytatnak, vagy öntözőberendezést használnak, illetve ha a termék értékesítése nem a piacon történik, hanem például feldolgozó egységek fele, vagy nagykereskedők fele kerülnek eladásra.

A másik kérdéses téma a mezőgazdasági támogatások adózására vonatkozott. Több termelő felvetette, hogy az uniós támogatásokat vagy a különböző területalapú támogatásokat megadóztatják. Ebben a kérdésben is sikerült közös nevezőre jutni, megállapítást nyert, hogy az ilyen jellegű támogatások nem adókötelesek.

A mezőgazdasági jövedelmek átalányadós adóztatását is hiányolták az érintettek. Mint kiderült, ez a lehetőség létezik, az Adótörvénykönyv egyértelműen rendelkezik ez irányban, csak élni kell vele. Ebben az esetben a törvény szerint nem kell könyvelést vezetni, de mivel ÁFA mentességet csak évi 35.000 Eur forgalomig lehet élvezni, ezért ennek a követésére szükséges vezetni a vásárlási és eladási naplót.

A beszélgetések során arra is fény derült, hogy sok esetben a könyvelést végző személyek ismereteinek a hiányossága is közrejátszott a nem megfelelő adózás kialakulásában ezért a közeljövőben a pénzügy igazgatójával közösen megbeszélést kezdeményezünk a Hiteles Könyvelők és Könyvvizsgálók Szövetségének Kovászna Megyei Fiókjának tagjaival.

A sokkal szárazabb módszertani leírás, azaz az Adótörvénykönyv témára vonatkozó kivonata itt található (román nyelven): Prevederi legale referitoare la impozitarea activităților agricole exercitate de persoane fizice și persoane fizice autorizate

Kapcsolódó újságcikkek:
Tisztáznák a gazdák adóügyeit (Székely Hírmondó, 2011.05.19)
Se caută soluţii pentru scutirea de la impozit a micilor producători (Observatorul de Covasna, 2011.05.19)
Segítség a kisgazdáknak Háromszéken (székelyhon.ro, 2011.05.19)
Konszenzus született Háromszéken gazdaadó-ügyben (Krónika, 2011.05.19)
Egyszerűbb megoldásokat keresnek (Viták a mezőgazdasági adóról) (Háromszék, 2011.05.17)
Alakul a gazdabarát környezet (Háromszék, 2011.05.24)