Napszámos törvény ismertető a sepsiszentgyörgyi RMDSZ szervezésében

A sepsiszentgyörgyi Inkubátor-házban, mintegy 50 érdeklődő részvételével lezajlott előadás a sepsiszentgyörgyi RMDSZ kezdeményezésére jött létre, házigazdája Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke volt. Társszervezőként jelen volt Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke, Rosner Herman, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója.

Mint a napszámostörvény megalkotója, elmondtam, hogy ez a törvény tulajdonképpen egy alulról jövő kezdeményezés, hiszen elöszőr akkor szembesültem a problémával, amikor még könyvelő- adótanácsadóként épp arra a kérdésre várt tőlem választ az egyik kliens, hogy a nemrég érkezett 300 napszámosát, akik 2 hétig dolgoznának a földjein, milyen formában lehet legálisan alkalmazni a céghez. Akkor csak a Munkatörvénykönyv adta keret létezett, az pedig 2 szempontból is előnytelen volt: egyrészt a magas adózás, másrészt a rengeteg bürokrácia miatt. Néhány napra megkötni mondjuk több száz munkaszerződést, 3 példányban, azokat beiktatni a munkaügyön, illetve a szerződések megkötése elött kérni minden embertől, hogy mutassák be az orvosi igazolást, hogy alkalmasak az adott munkára, munkavédelmi nyilvántartást vezetni, és nem utolsósorban nyilvántartani azt a rengeteg munkaszerződést a könyvelésben, nagyon bürokratikus dolog. Ugyan itt van egy másik tényező is, ami az emberek komolysága (vagy inkább komolytalansága). Több esetben előfordult, hogy az illető munkavállaló aláírta a munkaszerződést, aztán másnap arra fele sem ment (mert például a szomszédban mondjuk napi 5 lejjel többet kereshet). A munkatörvénykönyv szerint ilyenkor csak úgy lehet felbontani a munkaszerződést, hogy létrehozódik egy bizottság, amely kivizsgálja, hogy az illető miért nem jött munkába és ennek érdekébe az illetőnek, legalább 15 napos határidővel meghívot küld, hogy vegyen részt ezen a meghallgatáson.

A helyzet orvoslására született meg a napszámos törvény, amely a 2011/52-es számot viseli, a 276/2011-es Hivatalos Közlönyben jelent meg, és amelynek legfontosabb tulajdonsága az egyszerüség.

Az alábbiakban röviden összefoglaltam a törvény főbb jellemzőit:

1. csökkentett bürokrácia:

a). nincs írott szerződés: a felek szóbeli megegyezése illetve a munkaadónál található napszámos regiszterbe való aláírás szentesíti a munkaviszonyt, a munkaadó kötelessége mindössze annyi, hogy a munka elkezdése elött tájékoztassa a napszámost a munkával kapcsolatos esetleges baleseti forrásokról és biztosítson neki megfelelő munkaeszközöket;

b). a napszámosok nyilvántartása csak egy egyszerű regiszter kitöltését feltételezi;

c). nem kell orvosi igazolást bemutatni a napszámosnak arra vonatkozóan, hogy alkalmas az illető munka elvégzésére.

2. naprakész elszámolás, a napszámos védelmében: a munkaadó köteles a napszámost a nap végén kifizetni, azért, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan helyzetek, amikor  a napszámos több héten át dolgozik és aztán nem kapja meg a pénzét.

3. kedvező adózás: az egyetlen adó a 16%-os jövedelemadó, amit a munkaadó köteles befizetni.

4. csak jogi személyek foglalkoztathatnak napszámosokat.

5. a következő területeken lehet napszámosokat alkalmazni:

a). mezőgazdaság;

b). vadászat és halászat;

c). erdőgazdálkodás, kivéve erdőkitermelés;

d). haltenyésztés és vízinövények termesztése;

e). gyümölcstermesztés és szőlőtermesztés;

f). méhészet;

g). állattenyésztés;

h). előadások, audióvizuális anyagok és mozgófilm gyártása,

reklám, kulturális jellegű tevékenységek;

i). árúmozgatás;

j). takarítás és karbantartás.

A napszámos munkával lefedhető területek szabályozásakor a napszámos munkából élő emberek anyagi helyzetét tartottuk szem elött, hiszen egyes területeken, mint például az erdőkitermelés, vagy az építkezés, még a megfelelő munkavédelmi előírások betartása melett is nagy a balesetveszély. Mivel a napszámos után nem kell kötelező egészségügyi hozzájárulást fizetni, ezért, ha nincsen egy fakultatív biztosítása, akkor munkabaleset esetében ingyenesen csak sürgösségi  ellátásba részesülhet, az utókezelés pedig költséges és a saját zsebéből kell finanszíroznia.

A törvényben szabályozva van a minimális és maximális órabér (bruttó 2 ron illetve 10 ron) azért, hogy ne lehessen adóelkerülésre használni ezt a jogszabályt (pl. úgy, hogy egy alkalmazott kap egy meghatározott fizetést munkakönyves alkalmazottként és a nagyobb összeget megkapja mint napszámos egy fiktív munkáért amilyen pl. udvarsepés stb.)

Az is szabályozva van, hogy a napszámos max. 90 napot dolgozhat egy naptári évben ugyanannál a munkaadónál, azért, hogy ténylegesen csak az alkalmi munkák esetében támogassuk ezt a munkavégzési formát és ne fordulhasson elő az, hogy egy alkalmazó minden emberét napszámosként foglalkoztatja a kedvezményes adózás miatt.

A törvény (magyar nyelvű) szövege itt található: NAPSZÁMOSTÖRVÉNY

A törvény (román nyelvű) szövege itt található: NAPSZÁMOSTÖRVÉNY

A napszámostörvényhez kapcsolódó újságcikkek: Kinek kell a napszámostörvény? (Háromszék, 2011.05.13)